Új év, új élet

Januárban az élet nehéz.
Pillanatkép: normatíva-elszámolást január 31-ig le kell adni. Ehhez a 13 évfolyam, 2 ovis csoport és napközis naplókat bötűről bötűre ellenőrizni, hogy lehetőleg mi találjuk meg a problémát, ne a könyvvizsgáló néni. Plusz mindenféle listákat mellékelni, évről évre többet. A kiszámolása is olyan mátrix, ami évről évre, sőt MÁK-ról MÁK-ra változik. (Nincs teljes összhang, hogy melyik szorzót kell két tizedesre, melyiket egyre kerekíteni stb.) Ennek ellenére a pénz egyre kevesebb. Most kéne kipostázni az adójóváírásos papírokat az egyesületi befizetésről. Január 31-ig ki kell adni a 42 alkalmazottnak az adóbevallásos papírját. A 42-ből cirka 38-nak én csinálom az adóbevallását is. Plusz még elég sok gálya van a 13. havi fizetésekkel. A három lányból kettő beteg, a harmadik azért nyávog, mert ő is szeretne beteg lenni. (Igen, ez Lenke.) Helga most felvételizik kilencedikbe. Szeretne fuvola helyett inkább énekelni tanulni. A zuram rettentően érzi magát a munkahelyén, tartsam benne a lelket és támogassam. Fáj a torkom, a fejem és a derekam. Megvan, hogy mennyibe kerülne az áhított nyaralás, és elég esélytelen anyagilag.
Na szóval.
Van munkám, ami igen húzós, de akkor is csinálnám, ha én fizetnék érte.
Van tető a fejünk felett, meleg van, van mit enni.
Van meleg ruhánk. (Nyílt egy másik igen jó turi is Fóton...)
A gyerekek szépek, okosak, egészségesek, csak ritkán elviselhetetlenek.
A mérleg pozitív.
Apropó, lesz ma egy előadás Kőbányán, a Kada utca 38-40-ben, (valami művház), valaki eltöltött 9 percet a klinikai halálban, és elmeséli. Gyertek, ha érdekel.